A nyerőgépek története
Nyerőgépek a popkultúrában
A legtöbb kaszinójáték úgy jelenik meg a popkultúrában, hogy dalokban, filmekben, színdarabokban és televíziós műsorokban játszanak valamilyen szerepet. Ez a nyerőgépekre is igaz, de elterjedt egy fordított jelenség is: a popkultúra elemeinek alapján készítenek nyerőgépeket.
1997-ben az International Game Technology (IGT) indította el azt a modern trendet, hogy a nyerőgépeket a popkultúrából vett témákra alapozták. A Wheel of Fortune (Szerencsekerék) nyerőgépeihez megszerezte az azonos nevű amerikai televíziós játék engedélyét, és a szerkezet bónuszfunkciója a show képeire és hangjaira épült. 1998-ban az Elvis nyerőgépekkel kezdve hírességek képmásait is elkezdte engedélyeztetni.
A kaszinós nyerőgépek szerte a világban kihasználják a celebvilág legnépszerűbb jelenségeit. A Wheel of Fortune nyomán olyan műsorokon alapuló nyerőgépeket hoztak létre, mint a Jeopardy, az American Idol, az Amazing Race, a Price is Right, a Who Wants to be a Millionaire és a Deal or No Deal. Filmek alapján szintén létrejöttek saját nyerőgépek, például olyan alkotásokból, mint a Forrest Gump, a The Good the Bad and the Ugly (A jó, a rossz és a csúf), a Sex in the City (Szex és New York), a Scarface (A sebhelyes arcú), a Star Trek, a Star Wars, a Legally Blonde (Doktor Szöszi), a Rocky és az Avatar. Elvis után olyan hírességek költöztek nyerőgépre, mint Marilyn Monroe, Elton John, Dolly Parton, Michael Jackson, Andre the Giant és Bruce Lee. Az olasz zsoké, Frankie Dettori Ascotban egy napon elért „pompás hét” győztes futama vezetett a Frankie Dettori Magic Seven nyerőgéphez. Vannak Hulkamania és „The Hoff” (David Hasselhoff) nyerőgépek, és az Ellen DeGeneres vezette talk show is témája nyerőgépnek.
A nyerőgépek technológiája
Hagyományos mechanikus gépek
A nyerőgépek a 19. század végi feltalálásuktól az 1960-as évek elejéig gyakorlatilag ugyanúgy működtek. A játékos először bedobott egy érmét. Ez az érme mozgathatóvá tette a gép oldalán lévő kart. Ezután a játékos meghúzta a kart, amely elkezdte pörgetni a tárcsákat. Majd a tárcsák, amelyek egy sor szimbólumot tartalmaztak, egymás után megálltak. (Egy korai fejlesztés nyomán álltak meg a tárcsák egymás után, balról jobbra. Ez biztosította a játékosokat, hogy a kerekek egymástól függetlenül forognak, és növelte az eredmény miatti izgalmat.) A pörgő kereken belüli lemezeken bevágások voltak, amelyek megfeleltek a szimbólumoknak. Amikor nyerő kombinációnál álltak meg, a bevágások oly módon sorakoztak, amely kiváltotta a nyereménynek megfelelő érmék lecsúszását.
A hagyományos háromtárcsás gépeknél eredetileg 10 szimbólum volt tárcsánként, ami 1 000 kombinációt jelentett. (10 x 10 x 10.) Egy másik korai újítás volt a 20 szimbólumos tárcsa. Tárcsánként 20 megállási hellyel a háromtárcsás nyerőgép végeredménye 8 000 kombináció lehetett (20 x 20 x 20), ami a különböző kifizetéssel járó nyerő kombinációk nagyobb változatosságát kínálta.
Elektronikus gépek
Az 1960-as években a Bally Manufacturing (1963-tól, a Money Honey nyerőgéppel kezdve) járt élen a gyártók között az elektronikus funkciók beépítésével a nyerőgépekbe: véletlenszám-generátorok (RNG) a mechanikusan forgó kerekek helyett, többérmés és többsoros játék, illetve videokijelzős képernyők. Jóformán minden gép – beleértve azokat, amelyek látszólag pörgő tárcsákkal működnek – ezt a precíz technológiát használja. Miután a játékos beteszi az érméket (vagy, ami még valószínűbb, bankjegyet vagy kupont, ami kreditekre átszámolt készpénzes értékkel bír), a játékos kiválasztja, hány kredittel akar játszani. Amint a játékos megnyomja a gombot a szerkezet felületén (vagy meghúzza a kart, amelyet néhány gép megtartott), a játékprocesszor az RNG által létrehozott számot szimbólumokra fordítja le.
Miután megjelennek a szimbólumok – akár videóképernyőn, akár mechanikus tárcsákon, amelyeket úgy programoztak, hogy az RNG által kreált számnak megfelelően álljanak meg –, a gép kifizeti a nyerő kombinációkat.
Az elektronikus gépek megváltoztatták a nyerőgépeket, de megtartották a ceremóniát és a hagyományt, amely a játékokat népszerűvé tette. Először is, bár az RNG azonnal meghatározza a végeredményt, a program képes utánozni a hagyományos gép vizuális és hangélményét. Másodszor, az RNG akár milliárdnyi kombinációra is képes, ami lehetővé teszi a gyártóknak, hogy gigantikus nyereményeket kínáljon az olyan többérmés progresszív gépeken, mint az USA-ban, Nevadában elterjedt Megabucks. Harmadszor, az érmék eltűnnek, hogy átadják a helyüket a TITO (kupon be, kupon ki) rendszernek. Ahelyett, hogy érmés rolnikat, vödröket, kesztyűket és kézfertőtlenítőket cipelnének magukkal, a játékosok pénzt helyettesítő kuponokat tesznek a gépbe. A nyerőgép aztán összesíti és kiosztja a krediteket a játék alapján. Amikor a játékosok végeztek, beváltható kuponokat kapnak a maradék kreditekért.
Híres nyerőgépes jackpotok
Az első híres nyerőgép Charles Fey Liberty Bell nevű szerkezete volt az 1890-es években. A maximális nyeremény, amely a három tárcsán egymás melletti „liberty bell” (szabadság harang, amerikai függetlenségi szimbólum) megjelenéséért járt, 20 érme volt. 1900-ra a Herbert Mills által tervezett gépek akár 100 érmét is ki tudtak fizetni, egy csövön keresztül adták ki őket, egyet egyszerre. Az első modern nyerőgép, a Bally Manufacturing által gyártott 1963-as Money Honey elektronikus funkciókat és egy 2 500 érme tárolására alkalmas tartályt tartalmazott. A progresszív jackpot kifejlesztése az 1980-as években megnövelte a nyerőgépek népszerűségét, és a gépek nyereményeinek összekapcsolásával a nyerőgépes jackpotok nagyságát. A legnagyobb nyerőgépes nyeremények közül sok a legnépszerűbb nyerőgép, az International Gaming Technology (IGT) 1986-ban megalkotott Megabucks nevéhez fűződik. Amikor a játékos bedobja a maximális három érmét, és minden tárcsa a Megabucks logón áll meg, a játékos megnyeri az összegyűlt jackpotot.
5 000 000 $ – 1987. február 1-én a renói Harrah's kaszinóban (Nevada, USA) Terry Williams nyerte meg az első Megabucks jackpotot, amely meghaladta az 5 millió $-t.
4 600 000 $ a Mirage nyitónapján – 1989 november 22-én Steve Wynn megnyitotta Mirage-t Las Vegasban (Nevada, USA), az első új kaszinót a Las Vegas-i Stripen majdnem két évtized után. Elmer Sherwin a nyitónapon megnyert egy 4,6 millió $-os Megabucks jackpotot. Ez alapozta meg azt a mítoszt, hogy a nagy nyerőgépes jackpotokat a kaszinók megnyitása után viszik el. E mítosz mögött eltűnik Mr. Sherwin hihetetlen szerencséje a Megabucks nyerőgéppel 16 évvel később. 2005. szeptember 19-én megnyerte második Megabucks jackpotját.
27 000 000 $ – 1998. november 16-án a Las Vegas-i Palace Stationben (Nevada, USA) egy 67 éves visszavonult légikísérő nyerte meg az első Megabucks jackpotot, amely meghaladta a 20 millió $-t, egész pontosan 27 580 879,60 $ volt. Ugyanez a játékos korábban 680 000 $-t nyert a Wheel of Fortune nyerőgépen a Palace Stationben.
34 900 000 $ – 2000. január 26-án a Las Vegas-i Desert Innben (Nevada, USA), a Las Vegas-i koktélpincérnő, Cynthia Jay megnyert egy több mint 34,9 millió $-os Megabucks jackpotot. Hat héttel később súlyosan megsérült (a nővére pedig meghalt) egy autóbalesetben. Ez a véletlen táplálta a „Megabucks átok” mítoszt.
39 000 000 $ – 2003. március 21-én egy 25 esztendős Los Angeles-i szoftvermérnök 39 710 826,36 $-os Megabucks jackpotot nyert a Las Vegas-i Excaliburben (Nevada, USA).
21 100 000 $-os második Megabucks jackpot – 2005. szeptember 19-én Elmer Sherwin megnyerte második Megabucks jackpotját. (Az első 4,6 millió $ volt a Mirage nyitónapján, 1989-ben.) 92 éves korában Sherwin a Las Vegas északi részén található Cannery Casinóban is megütötte a jackpotot, további 21,1 millió $-t nyert.
Érdekes nyerőgépes tények
Pokies
Ausztráliában és Új-Zélandon néha „pokies” néven emlegetik a nyerőgépeket. Ez a „poker machines” (pókergépek) rövidítése, de a kifejezés a nem pókeres gépekre is vonatkozik. Ausztráliában nagyjából a világ népességének 0,3%-a lakik, de itt található a világ nyerőgépeinek körülbelül 20%-a.
Gyümölcsös gépek
A nyerőgépeket gyakran „gyümölcsös gépeknek” nevezik. Ez a korai gépektől ered, amelyeken gyümölcs szimbólumok (cseresznye, narancs, citrom, szilva) voltak a tárcsákon. A becenév aztán kiterjedt az összes nyerőgépre, különösen az Egyesült Királyságban és Európában. Annak érdekében, hogy megtörje Charles Fey egyesült államokbeli nyerőgép monopóliumát, egy amerikai feltaláló, a chicagói Herbert Mills 1907-ben kifejlesztett egy nyerőgépet, amely eléggé eltért ahhoz, hogy külön szabadalmat kapjon. A mechanikai különbségek mellett a gépe gyümölcs szimbólumokat használt a tárcsákon az akkor megszokott kártyaszámok és színek helyett. Ekkortájt, amikor a nyerőgépek tulajdonosait a gépek törvényességéről kérdezték, azt felelték, hogy rágógumit ad ki a gép. A gyümölcs szimbólumok a játékos által nyerhető rágógumik ízét jelölték.
Egy amerikai hagyomány
Egy Gallup közvélemény-kutatás szerint 1938-ban az amerikaiak 23%-a játszott nyerőgépen. Az is kiderült belőle, hogy 29%-uk játszott templomi lottót, 26%-uk „punchboard”-ot, egy táblás szerencsejátékot, 19%-uk fogadott a választásokra, 13%-uk vásárolt sorsjegyet és 10%-uk fogadott lóversenyen.
Félkarú rabló
Számos embernek tulajdonítják a „félkarú rabló” kifejezést. Egy változat szerint az amerikai bankrabló, John Dillinger és Charles „Pretty Boy” Floyd találta ki a kifejezést, amikor nyerőgépeztek. Dillinger negyeddollárosokat dobált be, amit így kommentált: „Fegyverre sincs szükségünk valaki kirablásához, ha van egy ilyenünk, amin játszhat.” Floyd meghúzta a kart, egyetértett és hozzátette: „És ennek a rablónak csak fél karja van.”
Majdnem bejött
2001. március 14-én Kirk Tolman meghúzta a wendoveri (Nevada, USA) Megabucks nyerőgép karját, és kipörgött neki három Megabucks logó. Balszerencséjére egy barátja elvonta a figyelmét, és csupán két érmével játszott a gépen három helyett, ami jogosulttá tette volna a jackpotra. 10 000 $-t nyert, de elszalasztotta a 7,96 millió $-os jackpotot.
Kétszemélyes művelet
2009. március 6-án Marie-Helene Jarguel 50 €-t tett egy kaszinós nyerőgépbe Franciaország délnyugati részén, Palavas-les-Flotsban. Hogy szerencséje legyen, a barátja, Francis Sune nyomta meg a játékot elindító gombot. 12 sikertelen pörgetés után kijött nekik a 7-7-7, és megnyerték a kaszinó Megapotját, 2 200 000 €-t. Jarguel ezután megkapta a nyereményt. Sune pedig beperelte. 2009 decemberében egy montpellier-i bíróság úgy ítélt, hogy Jarguelnek ki kell fizetnie Sune-nak a nyeremény 20%-át. A bíró megjegyezte, hogy „nincs jogi definíciója egy nyerőgépes játék nyertesének”.
Lion's Share
Miután az MGM Grand 1993 decemberében megnyílt Las Vegasban (Nevada, USA), az egyik progresszív nyerőgépük neve Lion's Share (Oroszlánrész) volt, a létesítmény 50 gépe volt összekapcsolva egy egyedi jackpotra. Ahogy a gépek öregedtek és más nyerőgépek kerültek a helyükre, a ki nem adott jackpot kezdett probléma lenni a kaszinó számára. A jackpot technikailag a játékosok pénze volt, így az MGM Grandnak továbbra is kínálatában kellett tartania a gépet. Végül csak egy Lion's Share gép állt a kaszinóban, és csak úgy tudott működni, hogy más gépekből kiszerelt alkatrészekkel javították. 2012-ben a szerkezet saját Facebook oldalt kapott, és nemzetközi rajongótábora lett. 2014 elején a Wall Street Journal írt a gép makacsságáról és a rajongói kultuszáról. 2014. augusztus 23-án egy New Hampshire-i pár Las Vegasba utazott, és játszott a Lion's Share-en, miután olvasott róla online. Walter és Linda Misco megütötte a jackpotot, 2,4 millió $-t nyert, amivel végre lehetővé tette az MGM Grandnek, hogy nyugdíjba vonultassa a régimódi nyerőgépet.
Megabucks – kétszer
A világ leggazdagabb nyerőgépes jackpotja a Megabucks, egy progresszív jackpot, ami mindenfelé összekapcsolja a nyerőgépeket Nevada államban (USA). Egy játékos két több millió dolláros Megabucks jackpotot is megnyert. Elmer Sherwin megütött egy 4,6 millió $-os jackpotot 1989 novemberében, a Mirage nyitónapján. Sherwin 16 évvel később, 92 éves korában egy második, még nagyobb Megabucks jackpotot (több mint 21,1 millió dollárt) is megnyert a Cannery Casinóban.